Balatonról hazafelé letértünk a főútról Vászoly felé, majd mellékutakon próbáltunk haladni egy darabig. Napraforgó táblák, dombok, Dunántúl. Érdemes letérni. Hirtelen az egyik domboldalon hatalmas birkanyáj legelészett. A tarlót búzavirág borította, így távolról azt a képzetet keltette, hogy virágzó levendulással van dolgunk.
Bármennyire siet az ember, hiába van késő délután, ráadásul hideg, azért ilyenkor meg kell állni. Óvatosan szálltam ki az autóból, mert a nyáj az mindenhol, de kutya sehol. Pedig annak valahol ott kell lenni az biztos.
Domb tetejéről egy termetes ember elindult felénk. Ez se villany pásztor akkor. Intettem a kezemmel felé, Ő is visszaintett. Ez olyan indiános jelenet volt. Jött utána a kutyája is, még életemben ilyen szúrós szemű kutyát nem láttam. Fekete alapon kékesszürke foltokkal. Cifra mudi mondja a a juhász a köszöntés után. Először azt hittem ez a becsületes neve az állatnak. Cifrának cifra a mudi se rossz név. Később azért beütöttem a keresőbe és kiderült, hogy egy nagyon ritka pásztorkutyafajta, pontosabban ezt írja róla a wikipedia.
“A mudi az egyik legritkább, legkevésbé ismert magyar pásztorkutyafajta. A pásztorok német puli néven ismerik, az állomány zöme ma is az ő kezükön van. Kitenyésztetlen változó nagyságú, természetes fajta.”
Hát ilyet sem látni az állatkertben. A juhász, akinek a nevét sajnos nem kérdeztem meg, gyorsan munkába is fogja. Mintha csak a szemével intett volna a kutyának, hallani nem halottunk semmit, de a kutya elrohant és elkezdte terelni a nyájat. Az egyik birka elkóborolt (képeken lent jól látszik). Külső szemlélőnek kicsit agresszívnek tűnt a jelenet, ahogy a cifra mudi beterelte a birkát a helyére, de bent volt a nyájban a birka és ez a lényeg. Mind, aki jól végezte dolgát visszatért közénk.
Juhász ember beszélt arról, hogy télen Dörgicse felé lehet megtalálni. Innen kapta a “nevét” is dörgicsei juhász. Ha valaki felismeri, kérem írja meg, és még jobban nevesítem.
Jó volt látni, hogy vannak ilyen nagy birkanyájak Magyarországon. Birkahús nagyon egészséges. Birka azon állatfajták közé tartozik, akik folyamatosan legelnek. Így kevesebb a veszélye annak, hogy mesterséges táplálással káros anyagokat vegyen fel.